Ez a bejegyzés a Grundaktív nevű közösségi blogra íródott.

Az utóbbi két napban az egyik nagy mobillal kapcsolatos hype, vagy nevezzük inkább hírnek, hogy az Apple szoftver- és hardvergyártó cég az összes iPhone-nal rendelkező felhasználójánál nyilvántartja, hogy az éppen merre jár. Nem kell méter alapú helymeghatározásra gondolni, mert nem a szerkezetben lévő - egyébként távolról is aktiválható - GPS vevőt használja, hanem az adótornyok információit, az úgynevezett kiháromszögelés módszerét. Ennek lényege, hogy a környező 3 mobilos adótorony jelerősségeiből próbálja kisakkozni a készülék feltételezett helyét. Józan paraszti ésszel belegondolva ez akkor lesz minél pontosabb, ha közel vannak a tornyok egymáshoz, pl. sűrűn lakott városokban és/vagy olyan helyeken, ahol az átlagos aktív hívások száma magas. Kialakításbeli, hálózatépítési, mérnöki kérdés.

Az Apple tárol. Visszamenőleg, több mint egy évre legalább, talán tovább is. Ha készüléket váltunk, akkor az adatbázis tovább szinkronizálódik, tehát ha nem más gyártó telefonjára cserélünk, akkor ez így megy egészen addig, amíg Cupertino-ban van elég kebab és pizza a fejlesztőknek.

Naiv és botor dolog azonban feltételezni, hogy egyéb gyártók, pl. a legnagyobb kihívó, az Android nem tesz ilyen lépéseket. Meglepődnék, ha a Windows-os kütyük nem használnának hasonló megoldásokat. Nincs ezzel semmi baj, a gond ott van, hogy a tárolt adatbázis bármelyik fejlesztő számára elérhető formátumban van. Ezt okos programozók és fejlesztők vizualizálták, amit a plastik.hu oldalról átvett képpel illusztrálunk. Józsi sok helyen járt, ezt láthatjuk az ábrán.

Még butább dolog azt gondolni, hogy ez itt valami újdonság, és ez az, ami miatt igazából szükségét éreztem a publikálásnak. Eddig is meg voltak az információk rólunk, nem kellett hozzá még csak okostelefon se. A szolgáltatók évekre (pontos időt nem tudok) visszamenőleg tárolják a sim kártyákhoz tartozó cellainformációkat, hogy az esetleges hatósági megkeresésekkor ezeket ki tudják szolgáltatni. Nyilván komoly biztonsági előírások közt tartják a szenzitív adatokat, az üzemeltetők is csak a belső ellenőrzés szigorú utókontrollja alatt érik el azokat, de maga az információ megvan. Megvolt mindig is. Egy dolog változott: eddig a hatóságokon kívül csak a legbefolyásosabb emberek érték el ezeket (nokiás doboz a megfelelő helyekre), most már kicsit kevesebb is elég. Talán egy alcateles box. :)

Nem most kell kezdeni a paranoiát, a 90-es években kellett volna.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy tényleg ordenáré gáz, amit az Apple csinál, várom is a hivatalos kommunikációt az ügyben. A fentiek ettől még - véleményem szerint - igazak.

Egy-két nagyobb cég logójának változását követhetjük figyelemmel az itt található képeken.

A Firefox 2002-es alkotása egy 1980-as amigás csirkeölős játékra enged asszociálni. Szerencsére az embléma ezt követő változásai előnyösek voltak, így mára egy teljesen letisztult, a szervezet/alkalmazás profiljához illeszkedő ikont láthatunk. A közeljövőben nem is nagyon várható változás.

Az LG névváltáson és átalakuláson is keresztülment, így mélyrehatóbb összehasonlítás felesleges. A jelenlegi egész csinos, maradjunk ennyiben.

Az Apple logóin egy az egyben lekövethető az a folyamatos egyszerűsödés és elegancia, amivel behálózták a világot. Ugyanez a könnyedség érezhető manapság a Mac-ekben és Iphone-okban is. Talán az Apple az egyetlen olyan cég az informatikai térben, amely képes lenne pusztán a design segítségével eladni egy terméket komolyabb mennyiségben.

A Google 1998-ban megjelent ezzel a színes vacakkal, ami nekem akkor nem igen tetszett, mára megszoktam. Komolyabb probléma nincs vele, szerintem a Google ott rontott, amikor majd egy éve favicont cserélt, s a Google szó első géje helyett a másodikat preferálta. Butuska húzás volt.

A BMW egész egyszerűen nem szarozik sokat. Nekik mindegy, hogy náci diktatúra, kettészakadás vagy falbontás. Egyszer kitalálták, megy a biznisz, akkor nem kell vele a továbbiakban foglalkozni. Végül is ez is egy hozzáállás.

A Mercedes - legalábbis a logók szintjén - megpróbált igazodni a kommunizmushoz, de végül mégsem maradtak ezen a vonalon. A mostani ikon az igazi német pontosságot, egyben luxust szimbolizáló, egyszerű geometriai forma. Jár nekik is pont.

A Microsoft 1975-ben a mai Metropol hivatalos elődjének számított minden bizonnyal, majd miután 1994-ben egy Vodafone-os huszárvágással (~"És te hogy vagy?") kiégették magukat, létrejött a "Your potential. Our passion." feliratú, 1987-hez visszanyúló embléma, ami mára egyértelműen elavult. (Szerintem nem is nagyon használják ma már ezt ilyen formában, feltételezem, hogy a kép is viszonylag régi.)

Bónusz: az 1976 és 1998 közötti Apple logó lelkes rajongójaként elkészítettem az alábbi képet is, természetesen telefonról. Üdv néktek, dizájnerek, dolgozzatok csak!

via reflectionof.me